Lassan valóban el kell köszönnünk a szép őszi időtől. Ugyanakkor hálásak lehetünk, mert sok kellemes későnyári napot kaptunk ajándékba ezen az őszön is, lehetett jókat kirándulni,  gyönyörködni az őszi hónapok által újrafestett sokszínű természetben! 

Az ősz azonban mindannyiunk fejében kicsit saját életünknek az " őszét" is eszünkbe juttatja. Bár sokan nem szívesen gondolnak létük nyarán a kíméletlenül közelgő személyes  életük őszére! A nyugdíjszakértők, tanácsadók feladata, hogy még a nyárban élő embereknek megmutassák az ősz szépségeit, ugyanakkor figyelmeztessenek mindenkit, hogy életünk őszének számos nehézségével kell szembesülnie annak, aki hagyja, hogy felkészületlenül érje ez az időszak!

Szerintem ez egy csodálatos feladat, annak megannyi nehézségével együtt. 

A nyugdíjakkal kapcsolatos tennivalók kapcsán, nekem akarva - akaratlan a Tücsök és Hangya története jut az eszembe. Noha sokak élete sokkal bonyolultabb, mint ez a kis tanmese, azért az alapvető jelentőségét mindenképpen jól tükrözi annak a helyes gondolkodásnak, aminek mindannyiunkban benne kéne lennie, ha a saját jövőnkre, idős korunkra gondolunk! Nyilván nem titok, ebben azért a hangya magatartása a dicsérendő, követendő példa számunkra.

Sokan nemigen akarják belátni, -mivel nagyon távolinak gondolják saját nyugdíjas éveiket-, hogy egy mában meghozott döntéssel, életüknek egy jelentős, közel két évtizedéről döntenek tulajdonképpen! Amely korszakhoz odaérkezve majd, mindenki ugyanazzal, vagy esetleg még nagyobb teljességgel szeretné megélni ezt az időszakot, mint a munkában töltött, úgynevezett aktív éveket. A munka mellett elég kevés idő jut sok olyan dolognak a megélésére, amihez idő és pénz szükséges. Nyugdíjas korban azonban idő lesz majd bőven, de ha tücsök módjára felelőtlenül tervezünk előre, sajnos pénz tekintetében nem leszünk jobb helyzetben a mainál. Sőt bátran kimondom, sokkal rosszabb helyzetben leszünk, mint most nagyszüleink, vagy idősebb szüleink, vagy éppen mi magunk most aktív keresőként. Meglepő ugye? Pedig erről már sokszor írtam és nincs nap, hogy erre ne figyelmeztetne valamelyik komolyabb napilap. Sajnos a bulvárnak ez nem hír, pedig biztosan szélesebb réteget megszólíthatna az " újságírásnak" ez a szegmense.

Ha már valaki 30 éves kora környékén el kezd foglalkozni ezzel a kérdéssel, de nem áll meg csupán a mélázásnál, hanem érdemben el is kezd tenni önmagáért, jó eséllyel messze az átlag fölötti életszínvonalat teremtheti meg a maga számára. Úgy teremtheti meg mindezt, hogy különösebben nem terheli meg a pénztárcáját ezzel. 40 fölött azért ez már komolyabb megterhelést, vagy kisebb életszínvonalat fog jelenteni, 50 fölött azonban igen súlyos összegek félretételének hiányában, már csak valamicskét javítani lehet az állam által jövőben biztosítandó helyzeten!

Persze ne feledjük, az a szülő, aki gondoskodik saját jövőjéről, a saját gyermekei jövőbeni terheit is enyhíti. Hiszen a törvény szigora az alapvető lelkiismereti elváráson túl, mint törvényi kötelezettséget helyezi a gyermekek nyakába azt, amiről az állam már képtelen lesz gondoskodni a jövőben, vagyis, tartsa el a gyermek a szüleit! Nyugodtan mondhatjuk, aki a nyugdíjáért tesz, az közvetve a gyermekei jövőjét teszi könnyebbé. Aki nem tesz, az már most a gyermekei nyakába varrja  saját magát idős korára! Durván hangozhat, de végtelenül igaz!

Az is nagy hiba, amit látok  sok esetben, hogy még komolyabban gondolkodó emberek is elindítanak mondjuk egy Önkéntes Nyugdíjpénztárt, fizetnek ideig - óráig, esetleg évekig szüneteltetik, majd megint elkezdenek fizetgetni és azt gondolják, ők már érdemben tettek magukért. Sajnos már 30 éves kor környékén is botorság azt hinni, hogy 2-3000 forintos összeg havi rendszerességű megtakarítás félretételével, komoly összeg ütheti a markunkat! Sajnos erről keveset beszélnek, amikor megnyitunk egy ilyen számlát. Kevés olyan ügyféllel találkozunk, akinek legalább egy átlagos hozam  mellett kiszámolták volna azt, hogy megtakarításából adott nagyságrend mellett vajon mennyi pénze is lesz valójában!  De Ő nyugodt, hisz ő a nyugdíjkérdést megoldotta... amikor azonban elkezdünk számolni, kiderül, hogy messze nincs megoldva a helyzete.

Azt ugyancsak tapasztalom, hogy kevesen vannak tisztában azzal,  hogy adott jövedelmük mellett, mennyi állami nyugdíjra számíthatnak és milyen hiánnyal kell majd kalkulálni az utolsó fizetésüket követő első nyugdíjuk kézhezvételekor?

Azt szintén tapasztalom, hogy hiába esik annyi szó róla, sokan ugyancsak nem tudják, mennyi állami támogatás jár saját megtakarításaik mellé, nemcsak nyugdíj, hanem egyéb célok esetén is! Kevesen tudnak legális módon adót megtakarítani,  nincsenek tisztában azzal, milyen időtávokra milyen eszközökbe helyezzék a pénzüket, hogy a legjobb eredménnyel gyarapodjék. Vannak "kiváló" tanácsadók az interneten, akik kiváló ötletelők, de stratégiát nem adnak az ügyfeleknek. Miért? Jó kérdés, nem tudom. Szerintem egy jó pénzügyi terv, rövid-, közép-, hosszútávra megfelelő eszközökkel: ez a stabil pénzügyi élet alapja. Nem pedig a napi szinten megosztott ötletek, ma végy ezt, holnap meg amabba fektess és szegény ügyfél csak olvas, de nem lép, mert nem tudja merre is induljon? Pedig az alapszabály hogy egy megtakarításnál az idő a legnagyobb érték, csak utána maga az összeg. Erről nagyon sokat írtam már.

Ezekben a kérdésekben tud segíteni egy független szakértő. Egy olyan valaki, aki sem egy konkrét bank, sem egy konkrét nyugdíjpénztár, vagy lakástakarék-pénztár, sem pedig egy konkrét biztosítónak nem alkalmazottja, elkötelezettje! Hiszen mindenki a maga lovát dicséri, de aki független a piaci kínálattól, az az adott esetben létező legjobb megoldások közül is ki tudja választani a legjobbat!

Egy korrekt tanácsadó munkája a tervezéssel kezdődik, mit szeretne az ügyfél, mikorra, miből? Ezek a kérdések amiket először megvizsgálunk. Ezt követi a meglévő megoldások elemzése, majd pedig, ha vannak megoldandó nyitott pénzügyi kérdések, akkor a konkrét javaslattétel! Ezen a ponton dől el, hogy munkánk csupán egy mélyreható elemzés erejéig tart-e, vagy egy hosszabb időszakon átívelő közös munka lesz-e majd!

Azt gondolom veszítenivaló nincs! Egy dolog történhet, kapunk egy jó elemzést, vagy tanácsadónk, ha erre igény mutatkozik, adott célokhoz megkeresi a piac legeredményesebbnek ígérkező megoldását. Végigkísér bennünket az évek alatt,  támogat időközben is, egyéb pénzügyi céljaink megoldásának további igényei esetén.

Beszéljük át:

-Hogyan építhető be a családi költségvetésbe az államtól adójóváírás formájában igényelhető maximálisan 280 000 Forintos keretösszeg?

-Hogyan lehet az otthon felújításához, lakásvásárláshoz évi 30 % állami támogatást igényelni?

-Hogy magánszemélyként, vállalkozóként milyen pénzügyi lehetőségek vannak az Önök számára?

-Milyen adóelőnyöket tudnak kihasználni a 2015-ös esztendőben?

-Hogyan tudják csökkenteni családi és céges költségeiket jelentős mértékben.

Ha Ön a felsoroltakkal tisztában van, akkor valószínű a fenti bejegyzés nem Önnek szól!