Többször idéztem már  a XX. század egyik legnagyobb gondolkodójának, fizikusának sokat emlegetett mondatát: 

"A világ legnagyobb matematikai felfedezése a kamatos kamat." ( Albert Einstein)

Volt már olyan, hogy elgondolkodtál azon, hogy miért van az, hogy az egyik ember nagyon gazdag, a másik meg egész életében szegény? Elgondolkodtál már azon, hogy emberek közül sokan, -noha nem rendelkeznek átlag fölötti jövedelemmel-, mégis szépen gyarapodnak? Életükben megvan az, amit anyagi biztonságnak nevezhetünk. Aztán meg sokan vannak olyanok, akiknek jóval több pénz "folyik be a konyhára" és mégis pénztelenek, vagy éppen úsznak a hiteleikben?

Jó pár tárgyaláson vagyok már túl az életemben  és mindig nyitott szemmel jártam a világot. Lassan rájöttem arra, hogy az anyagi jóléthez vezető út elsősorban mindenkinek a  fejében dől el. Majd bizonyította több, átlagos jövedelmű ügyfelem, hogy a kevesebből is lehet építkezni, gyarapodni. 

Általában elmondható, hogy a tehetősebb emberek jobban ismerik a pénz világát. Érdeklődnek a különböző pénzügyi eszközök, lehetőségek iránt. Amiket, miután megismertek, használják is a saját javukra. Míg a szegényebbek, nemcsak, hogy nem ismerik, de nem is akarják megismerni azon eszközöket, amik anyagi biztonságuk jobbá tételéhez, meggazdagodásukhoz vezethetnének. Míg a tehetősebbek sok esetben érzékenyebbek a költségekre, mit és hogyan vásárolnak, addig sokszor, egy kevésbé stabil anyagi helyzetben lévő megfontolatlanul költekezik a kevesebből is. Az, hogy valaki gazdag lesz vagy szegény azt, az dönti el, milyen gondolkodásmódhoz szoktatja önmagát. Mennyi komoly jövedelmet megkereső ember tapsolta el pár év alatt vagyonát és hány, nehezebb sorból induló ember épített fel magának idővel komoly anyagi stabilitást?! Számos példát láttam és látok ma is ilyenre. Itt most nem "dagobertbácsis" pénzkuporgatásról van szó, hanem életünknek, családunk helyzetének stabilizálásáról, a gyermekeink lehetőségeinek megtöbbszörözéséről, időskori biztonságunk megteremtéséről. Az embereknek két alapvető típusa van a hozzáállást tekintve: a " majd lesz valahogy" típusú egykori tárgyalópartnereim ma is ott tartanak, ahol annak idején.  A " kezdjünk bele és csináljunk valamit" típusú barátaim, ügyfeleim ellenben, az elmúlt években már megkezdték építgetni -lehetőségeikhez mérten-,  anyagi biztonságukat, felépíteni pénzügyi jövőjüket. Ha az ember akar valamit,  ha célja van, akkor megtalálja a megoldást és a forrásokat hozzá, ha nincs célja, akkor mindig, a saját maga által kreált kifogásai miatt, sosem lép előre. Ez persze nemcsak a pénzügyekre, hanem az élet minden területére igaz.

Warren Buffet a világ legismertebb, legnagyobb befektetőinek egyike. Az első befektetését abból a 2000 USD-ból kezdte, amit 200 000 darab újság kihordásából spórolt meg fiatal srácként. Ma az egyik legnagyobb vállalat tulajdonosa világszinten is. Két dolog, amit mindenkinek érdemes megjegyezni az üzleti filozófiájából: "gondolkodj hosszútávon", valamint, amit akkor mondott, amikor az üzleti sikeréről kérdezték: "fókuszálj a céljaidra".

Bill Gates 10. 000 órát töltött el programozással, aminek az eredménye lett később az a számítógépes birodalom, amit ismer mára az egész világ. Egyikük sem született milliárdosnak. Bár tény, hogy Gates szülei tehetősebbek voltak.  Egyik az induló tőke megszerzésébe fektetett rengeteg energiát, fáradtságot, munkát. Másikuk kreativitását tudta pénzzé tenni, sok, fáradságos munkaóra után. Mit bizonyít ez számunkra?  Aki el akar indulni az anyagi jólét felé, ahhoz bizony áldozatot kell hoznia, ha nem "kőgazdagnak" született. ( Tisztességes módon a gazdagság, vagy idő, vagy pedig kreatív ötlet, vagy valami nagyobb nyeremény nyomán lehetséges. A tisztességtelen dolgokkal, a gyors meggazdagodással pedig, nem én foglalkozom)

Megosztok most 6 szabályt, amit ha elkezdesz használni a saját magad pénzügyi életében, biztos lehetsz benne, hogy jövő karácsony előtt előrébb leszel anyagilag, mint most. Ezek a szabályok matematikai úton is bizonyíthatóak, statisztikai kutatásokon alapulnak,  nem valamiféle ócska marketingfogások.  Mégis olyan egyszerűek és közérthetőek, mint a "faék". Sem matematika tanárnak, sem közgazdásznak nem kell lenni hozzá, hogy megértsd őket.

1.) A kamatos- kamat csodája:

Két sztori ezzel kapcsolatban:

Brian Tracy,  az USA egyik legnagyobb menedzseroktatója említette előadásában, hogyha Jézus korában egyetlen dollárt befektetett volna valaki 3%- os kamatra,  akkor ma ez a befektetés annyit jelentene, hogy a világ összes pénzének a fele, ennek a befektetőnek a tulajdonába lenne.

Annak idején 24 dollárért adták el Manhattan-t a hollandoknak az amerikai őslakos indiánok 1626-ban. Ezt az ügyletet a világtörténelem legjobb ingatlan adásvételének tartják, mivel manapság Manhattan értéke szinte felbecsülhetetlen. Egyes részein százezer dollárt ér egy négyzetméter.  Ha az indiánok ezt a 24 dollárt akkor befektették volna, évi néhány százalékos kamatra, akkor ma gond nélkül visszavásárolhatnák ezt a területet úgy ahogy van. Épületestől, mindenestől.

Ha  A tőkét n évre k százalékos kamatra fektetünk be, akkor a végérték=A*(1+k/100)ⁿ. Akik szeretnek matekozni, azok akkor számoljanak.

Nézzünk egy példát:

Beszéljünk csak 1 000 000 forintról. A képlet alapján, 10% kamattal számolva:

10 év alatt: 2.593742 Ft  ( még nem túl izgalmas, de nem rossz)

20 év alatt: 6.727499 Ft

30 év alatt:17.449402 Ft

40 év alatt:45.259255 Ft

Ötven évre ki sem számolom, mert olyan bődületes összeg lenne, hogy nem szeretném "megijeszteni" az olvasóimat. Ne feledjük, csak egymillió forintról beszélünk, egy egyszer elhelyezett megtakarítási összegről. 

Mit látunk?  Mi a fontos tehát, egy nyugdíjmegoldás kapcsán, vagy egyéb hosszútávú pénzügyi igények előfinanszírozására? Legyen a pénzünk olyan eszközben, amivel ki tudjuk használni a kamatos kamat hatását, olyan eszközben, vagy eszközökben gyarapodjon, ami infláció feletti átlaghozammal rendelkezik. Sajnos ilyen tőkeképzésre a bankbetét alkalmatlan. Ez ugyanis hosszú távon infláció közeli, vagy az alatti értéken teljesít.

Mint látható, a pénz mennyisége elhanyagolható, ha elegendő időnk van gyarapítani. Pedig nem tettünk semmit csak elhelyeztük ezt a pénzt egy fenti feltételekkel rendelkező megoldásban és nem nyúltunk hozzá, csak hagytuk, hogy dolgozzon.

Milyen jó lenne, ha ezt a példát látva mindenki megértené a pénz időértékét. Megértené azt, hogy amikor halogatja egy megtakarítás elindítását és ezt a kamatos kamat kihasználására alkalmas eszközben tenné meg, akkor halogatásával nem az indulási összeget tartja meg még pár hónapig a zsebében, hanem sok esetben több millió forintról mond le egy vállrándítással.

2.) 72-es szabály:

Az amerikai menedzser kézikönyvek mindegyikében megtalálható ez a szabály, hiszen nagyban megkönnyíti az ártárgyalásokat és nem kell bonyolult excell táblákkal operálni ahhoz, hogy kiszámítsuk egy befektetés, vagy lekötött betét duplázásához szükséges időt. A 72-es szabály ezt önmagában, nagy pontossággal megmutatja. Már a humanizmus korában ismerték ezt a számot, de sajnos még a  XXI. században is oly kevesen értik a lényegét.

Nem kívánok egyenlet megoldásokba és logaritmusokba bonyolódni mert egyenlet segítségével is le lehet vezetni ezt, vagy az ehhez közelítő értéket, de ettől megkímélem olvasóimat. Fogadjuk el tényként most ezt a törvényt.

Lekötési tartam ( év) x kamatláb ( k)= 72

Nézzünk egy példát:

Nyolc százalékos nettó hozam esetén hány évre kell "lekötni" a pénzünket, hogy megduplázódjék?

Helyettesítsünk be az egyenletbe:

év x 8 = 72    72/ 8= 9   tehát ilyen hozam mellett 9 év szükséges a pénzünk megduplázásához.

De azt is ki tudjuk számolni, hogy adott év alatt milyen hozamú befektetést kell választanunk, hogy megduplázhassuk a pénzünket.

Mit mutat meg nekünk ez a képlet? Azt, hogy messze nem mindegy, hogy egy bankbetétben csücsültetjük ilyen kamatkörnyezetben a pénzünket, vagy éppen egy ugyanilyen biztonságot ( vagy nagyobbat) jelentő alternatív befektetési formában, mondjuk egy befektetési alapban érjük el az eredményt, belátható időn belül. 

Ugye ebből és az előzőből is látjuk a mondás igazságtartalmát: " az idő pénz."

Megint maradjunk 1 000 000 forintnál, vegyünk egy akciós kamatot, ami ma életszerű, mondjuk 3, 5 %- os betéti kamatot. Ez jelenleg és a közeli jövőt tekintve bankbetét esetében egy szuper ajánlat itthon.

De ilyen bankbetétben gyarapítva mikorra  is duplázódik meg a pénzünk? 

72/ 3,5= 20,57 év alatt.  Ugye mennyit számít pár százalék plusz kamat?

Pillantsunk csak vissza az előző szabályra, a kamatos kamat hatására?! Ugye értjük már miért ne bankbetétet válasszunk a hosszabb távú pénzügyi igényeink megképzésére? A bankbetét likvid, biztonsági tartalékképzésre való, nem másra, ezért komoly eredményt ne várjunk tőle. Persze, néha olvasok a " hozzáértők " párnacihában biztonságban" módszeréről. Egy rossz hírem van: minden nap kevesebbet ér a pénzük. Hiszen van egy bűvös szó, az infláció. Ami még egy befektetésben is ront a tőke értékén, hát még annak a pénznek az értékén mennyit ront, ami mondjuk a konyhaszekrény fiókjában rejtőzik?! Persze az inflációs hatásokat is lehet tompítani, de ez messzire vezetne. Ettől most eltekintünk, erről majd máskor.

3.) A 150- es szorzó

Sokat emlegettem már ezt a számot más bejegyzéseim alkalmával is.  Ez a nyugdíjtőke megképzéséhez szükséges számérték, vagy szorzó.

Ha azt mondod, szeretnél 200 000 forintos nyugdíj kiegészítést a jövőben, akkor ezt az összeget megszorzod 150- nel és megkapod mekkora tőkét kell megképezned ahhoz, hogy a kívánt összeget adott ideig, minden hónapban, -a tőke teljes felélése nélkül-, ( ami esetleg jó lehet majd örökségnek utódaidnak) ki tudd venni hónapról -hónapra a privát nyugdíjmegoldásodból.

Számoljunk tehát:

200 000 x 150= 30 000 000 forintos tőkét kell felhalmoznod erre a célra... ha nagyon hosszú életre számítasz, akkor picit emelheted a szorzót, ha az egész tőkét fel akarod élni ( csak nehogy a végén hoppon maradj, mert tovább élsz!) akkor picit csökkenthetsz rajta. De érdemes ezzel a jól bevált értékkel  operálni.

4.) A 10%

Ügyfeleimnél mindig óvatosabb vagyok, átlag 6-7-8 % -al kalkulálok a hosszú távú ( nyugdíj, gyerekcélok esetére). Szeretem a biztonságot. Ha több pénze lesz valakinek, mint amit tervezett, bizonyára nem fogja zokon venni. Ha kicsit utána kutatunk, az elmúlt 80- 85 évben a globális részvénypiacok teljesítménye átlagosan 12% os hozamot termelt. Ezalatt az időszak alatt voltak komoly válságok, világháború, komoly politikai, háborús krízisek. Voltak nagyobb esések. Gondoljunk csak 2008-ra! Voltak, vannak szép emelkedések. Elég csak az utolsó néhány évre gondolnunk. Ma már mindenki óvatos, hisz mindenki megélte a válságot az elmúlt években. Ezért fontos, hogy diverzifikáljunk. Vagyis több régióba, többféle fundamentumba, eszközbe fektessünk. Erre kiválóan alkalmasak a befektetési alapok. Ezek már önmagukban is kockázatporlasztó eszközök, de még ennél is jobb, ha nagy szaktudással rendelkező, alapkezelő szakemberek által összeállított úgynevezett modellportfóliókat választunk befektetési alapokból, egy adott program mögé. Ezek a modellportfóliók óvatos, kiegyensúlyozott és a dinamikusabb ügyféltípusokra szabva választják ki a gyarapodáshoz szükséges eszközöket. Bízzuk szakemberekre. Ők szélesebb spektrumon látják a világgazdasági folyamatokat, mint mi. Sokszor, sokan hangoztatják, ők maguk mennyire értenek a pénzhez, csak sajnos sok ember életében ez a nagy hozzáértés az eredményekben elmarad.

5.) Felezés elve.

Mindig hangoztatom, noha sokan diszkontálják ezt a kérdést, hogy a legnagyobb probléma, ami ránk szakad majd, az a  nyugdíjkrízis lesz. Nem is megyek bele vitákba, mert a számok makacs dolgok, a demográfiai adatok pedig előrevetítik a felosztó - kirovó rendszer problémáját, az ebből fakadó elosztási nehézségeket és függetlenednek lassan attól, ki mennyit keresett aktív korában. Noha szeretik toldozgatni- foldozgatni a kérdést főleg a politikusok, számunkra  a lényeg az, hogy amikor nyugdíjra gondolunk és erről döntünk, vagy felelőtlenül nem döntünk, akkor életünk 15-20 évéről hozzuk meg a döntést. Sőt nemcsak a miénkről, hanem a szeretteinkéről is, hogy miért erről is sokat írtam már.  Öngondoskodás nélkül nem lesz tisztességes idős korunk. Ez borítékolható.

Nos a felezés elve azt jelenti: hogy megfelezve az életkorunkat, jövedelmünknek annyiad százalékát tegyük félre idős korunkra. Értelemszerűen ez fiatalabb korban kevesebb, ahogy öregszünk egyre magasabb érték lesz. 

Harminc évesen tehát, bőven elég az éves jövedelem 15%-a. Persze, ha magasabb életszínvonalat akarunk és van miből többet félretenni, lehet ez az érték magasabb is. Itt azonban még vannak lakás- és egyéb célok is, tudom. 40 évesen már szükséges a 20% hogy annyi tőkénk legyen, amiből megszokott életszínvonalunk idős korban is fenntartható marad.

Példa: 

Átlagjövedelem ma Magyarországon mondjuk : nettó 120 000 forint ( direkt nem statisztikai adatokból indulok ki). Akkor az éves jövedelem 1440 000 Forint. Ennek 30 évesen legalább a 15 % át félre kell tenni nyugdíjcélra. Ez igazán nem megterhelő, hiszen 216 000 forint kis odafigyeléssel és tervezéssel kigazdálkodható. Hetente nem több, mint 4200 forint. Hangsúlyozom, ez a minimum. Ha jobban odafigyelünk  a bevásárlásainkra, ennek elkülönítése könnyedén megvalósítható. Vannak átlagjövedelemmel rendelkező ügyfeleim, az Ő példájuk számomra a bizonyíték, hogy  csupán akarat kérdése. Fontos ez számomra, vagy inkább hallani sem akarok róla? A fő kérdés mindig ez. Fontos, hogy minőségi oktatást kapjon majd a gyermekem, vagy nem? Fontos, hogy ne hitellel induljon az életben vagy nem? 

6.) Stratégia, pénzügyi tervezés.

Magam is sokszor olvasok pénzügyekkel kapcsolatos kiadványokat, blogokat, vagyonkezelési, befektetési hírleveleket. Látok banki, biztosítói, befektetési vállalkozások által írott, vagy online ajánlatokat.  Amit kevésbé, vagy egyáltalán nem látok, az a stratégia a stratégikus gondolkodás bemutatása. Pedig, ahogyan az emberi élet, a munkában a karrier, tervezhető, ugyanúgy tervezhető a pénzügyi életünk is. Vannak kiszámítható tervezhető pénzügyi céljaink, időben előre meghatározható módon.Vannak váratlan, kezelendő kockázatok, amikre pedig léteznek olyan megoldások, amikkel ezt a kockázatot tompítani tudjuk. Ki lehet számítani mikor lesz a gyermek 18 éves, ha ma kettő. Mikor lesz szüksége a tanulmányokat fedező forrásra a családnak. Tervezhető egy lakásvásárlás, vagy lakásbővítés és az ehhez szükséges forrás nagysága. Előre ki tudjuk számolni mikor szeretnénk ( vagy kell majd) nyugdíjba mennünk és azt milyen színvonalon szeretnénk megélni? Sosem azzal van a baj, ha az embernek van pénze, de mégsem veszi meg a tervezett új lakást és ott marad a pénz a zsebében, hanem azzal van a baj, ha forrás kéne, de mivel erre saját tartalékot nem képzett, ezt csak és kizárólag mondjuk hitelekből tudja megoldani. Ha pedig ebből is sikerül a legdrágábbat kiválasztania valakinek, akkor onnan nagyon nehéz lesz pénzügyileg helyrehoznia az életét.

Az előfinanszírozás hatékonyságában hiszek, nem pedig abban, hogy évekre, évtizedekre eladósítja egy család , vagy bárki önmagát. Azért hiszek ebben, mert rugalmasabb, olcsóbb és eredményesebb, mint egy eladósodás. (Bár, mint banki vonalon is dolgozó tanácsadó, látom, hogy  hitelt is  lehet okosan választani, ha tényleg nincs más lehetőség, de ez tényszerűen mindig drágább "mulatság".)  A lényeg, hogy a forráshiány, ha törődünk vele, ha fittyet hányunk rá, előbb utóbb kopogtatni fog az ajtónkon. Kérdés mennyire leszünk rá felkészülve adott pillanatban?

Az anyagi jólét tehát véleményem és a rendelkezésre álló bizonyítékok ( saját ügyfeleim) alapján egy gondolattal, egy elhatározással, célok megjelölésével kezdődik. Majd egy tervezéssel folytatódik és az adott tervekhez megfelelő  legjobb eszközök kiválasztásával indul el útjára. Ha ezek a  folyamatok végig  vannak kísérve és megvan a célokban való kitartás, biztos lehet mindenki a pozitív eredményben. 

Ha a fenn említett  " ökölszabályokra" figyel az ember  saját maga életét és családja jövőjét teszi könnyebbé. Aki legyint és át sem gondolja, mert " majd lesz valahogy", annak biztos, hogy egész élete az anyagi nehézségekről fog szólni, ha nem most, akkor idős korában, a nyugdíjkrízis miatt biztosan. Stratégia nélkül senki, semmilyen téren nem lett még sikeres, sem életben, sem pedig pénzügyekben. Nem érdemes ennek ellenkezőjét magunkon gyakorolni, kipróbálni.

Nekem egy célom van, hogy elgondolkodjon mindenki! Ha más eredményt akar pénzügyeiben, -mert ma nem elégedett-, akkor másként is kell cselekednie, mint ahogyan eddig tette.

Persze a legfontosabb szabályt majdnem elfelejtettem: Költs kevesebbet, mint amennyit keresel. 

A többi szabály ennek fényében működik. Azonban sosem hidd el azt, bárki mondja, hogy a nagyon kevéssel nem érdemes elindulni a cél felé.  A pici lehetőségekkel is nagy lépést tehetsz az anyagi stabilitásod felé. 

Beszéljünk, találkozzunk és számoljunk közösen!