Legyen néha egy könnyedebb téma is! Régóta kering egy kép az interneten, valami ilyesmi címzéssel: " Mi az, amit nem tanítottak nekünk az iskolában?"

Az ELTE egyik oktatójának, - immáron 40 éve a tanárképzésben tevékenykedő professzornak- a tanulmányában olvastam, hogy mennyire nem gyakorlatias a mai oktatás. A gyermekek nem tanulnak meg egy levelet megcímezni, egy csekket kitölteni, varrni, ugyanakkor semmit sem tanulnak  a pénzügyekről sem! Mik a bankok, mi az értékpapírpiac, mi egy biztosítás, miért kíván megfontolt magatartást egy hitelfelvétel és még sorolhatnám! Sok elméleti, tudományos ismeret, aminek a gyakorlati életben nem veszi hasznát az ember. Például, annak idején megtanultam mi az a kovalens kötés, de az elmúlt 20 évben nemigen vettem semmilyen hasznát ennek az ismeretnek! Mondhatják erre: "általános műveltség", a cikk írója szerint rengeteg tudományos ismeret, aminek a vége a jól ismert mondás lesz: " Ki sokat markol keveset fog." Nem tartja kifogástalannak a szerző az amerikai oktatást sem, de azt kiemeli, hogy a gyermekeket az örömre a sikerre oktatják, hogy hagyják képességeit kibontakoztatni, míg itthon, inkább a megfélemlítés, vagy a sikertelenségre predesztinált nevelés valósul meg! No de ennyit az oktatásról! Ez kevésbé témája a blognak!

Az tény, hogy nem véletlen a pénzügyi műveletlenség hazánkban, hiszen kitől tanulhattuk volna meg, a szüleinknek sem tanították, bennünket sem oktattak rá, és a mostani oktatásban sincs jelen!  Az anyagiakhoz való viszonyt, a spórolást vagy éppen a pazarlást otthon is elleshettük, de ez csak egy alapvető hozzáállást testesít meg a pénzzel, pénzügyeinkkel kapcsolatban! A vele való bánásmódot nem! Az Egyesült Államokban talán pont ezért nem számít olyan tabunak a pénzről való beszéd, a pénzügyi ismeretek megosztása, átbeszélése, hiszen ott benne van már gyermekkortól a gyakorlati oktatásban! 

Sok olyan dolog van, amit a gyermek  nem tanul meg az iskolában, sok esetben otthon sem, de mik is ezek? Ha Ön sikeresebb jövőt szeretne gyermekének akkor érdemes néhány dologra megtanítani!

1.) A célkitűzés:

Sokszor tapasztalom a munkám során, hogy nem találunk célokat egy család életében, csupán álmaik vannak! Mert mi is a cél? Egy időben meghatározott, jól körülhatárolható, adott esetben pénzben is meghatározható valóság! A cél azért cél, hogy egy folyamat éppen oda jusson, ahová jut, hogy pontosan az legyen a vége, eredménye, ami lesz. Egy kisgyermeknek csak álmai vannak, mert még az időfogalma nem alakult ki, a tapasztalat azonban az, hogy sok felnőttnek is csak álmai maradnak, ha idő előtt ki nem ölik belőle! Álmok, tulajdonképpen csupán vágyak, amikből sosem lesz valóság, ha nem tesszük céllá őket! Például egy jó autó, lehet álom, és lehet cél! Ha már cél, akkor tudom milyen típust szeretnék, mennyi pénzbe kerül, és mennyit kell megtakarítanom ahhoz, mennyi plusz munkát kell, hogy végezzek, hogy meg tudjam vásárolni! Az utóbbiba beleülök, az "álomautó" sosem lesz az enyém!

2.) Zsebpénz:

Nem érdemes csöpögtetni, hiszti alkalmával kipótolni, ha már nagyobb a gyerek, legyen annyi amennyi elegendő, de az legyen elég! Így lehet eljutni később arra a szintre, hogy a pénz ne " égesse" az ember zsebét, vagyis felnőttként se költsük el a felét a fizetés napján! Sok olyan embert ismerek a környezetemben, aki kereshet akármennyit mindig mínuszban van ( volt)! Mert az összeset, vagy még többet elköltött abból, amit megkeresett! Áldásos dolog volt a takarékbélyeg, de ma is lehet olyan megtakarítást találni egy gyermeknek, amibe félretehet ő maga és mondjuk a tanév végén valami kézzelfogható dolgot vásárolhat érte! Ez megtaníthatja őket a pénz értékének a megismerésére, illetve rögzül egy helyes pénzkezelési gyakorlat: nem költünk el minden bevételt! 

3.) Megőrizni, kimunkálni az egyéniséget:

Olyan világban élünk, amikor azt hisszük hogy egyéniségek vagyunk! Pedig komoly erők törekednek arra, hogy tömeg legyünk, ne egyéniség!  A gyermekek ugyanazt a ruhát, cipőt hajviseletet óhajtják, amit a " többiek" ! A külső megjelenés hat az egyéniségre, a bensőre! Tömegeket könnyebb mozgatni, mint egyéniségeket, akik néha mernek szembe menni a konvencionális, tömegpszichózisos hatásokkal!  Sok ember  felnőttként is arra megy amerre a többiek, azt a követ fújja, amit a többiek, azt értékeli amit a többiek, azt " csipkodja" amit a többiek! Az igazán sikeres emberek mertek mást csinálni, új dolgokba belevágni, akár kudarcok után is újrakezdeni és megvalósítani az álmaikat! A vállalkozói sikerek is valahol itt gyökereznek! 

4.) Nem vagyok polihisztor, kell egy csapat! :

Az utolsó magyar polihisztor talán Herman Ottó volt!  Fontos a társas közeg már a gyermeknek is,  ez a társas közeg ne az online kommunikáció eszközein keresztül valósuljon meg maradéktalanul! Az ember tanulja meg mi az erőssége, és miben gyenge, mert akkor hatékony módon tudja maga köré válogatni azokat, akikkel esetleg majd felnőttként együtt dolgozik, ha olyan szerencsés lehetősége adatik, hogy maga válogassa meg munkatársait! Sajnos az iskola ma is "polihisztorokat" akar képezni, az egyéni képességeket elnyomja, de legalább is nem akarja kibontakoztatni, fontos tehát itt is a szülők szerepe!

5.) "Eladni magunkat", marketing! :

Ez az amiben az amerikaik szenzációsak szerintem! El tudják adni magukat! Ki mernek állni azért, amit képviselnek, nem okoz gondot egy ütős életrajz megírása számukra, tisztában vannak azzal, hogyha kiválasztanak egy pozíciót, akkor arra,- legalább is elméletben-, miért alkalmasak!  Itthon mennyiszer hallani....: " á az nekem nem menne..." , " á  én arra nem vagyok képes..." Az iskola  is sok önbizalomhiányt épít ki bennünk, de a szülők figyelhetnek erre! Pszichológiai kutatások igazolják, ha egy gyermeknek sokat mondják otthon, fiam te erre hülye vagy, nem vagy képes, a gyermek előbb utóbb el is hiszi, és valóban képtelenné válik sokféle feladatra! 

6.) Életpályaterv:

Már az időérzékkel rendelkező gyermekeknek is készíthetünk pici terveket közösen! Mi lesz egy hónap múlva, két hónap múlva stb.! Sajnos pénzügyi területen dolgozva azt látom, a felnőtteknek is csak rövidtávú tervei vannak! Ennek sokszor az az oka, hogy nincs meg a megfelelő időérzékük! Az életpálya terv az arra szolgál, hogy megtervezzük, milyen kiadások, milyen bevételi lehetőségeink lesznek nagyjából az életúton, milyen források állnak rendelkezésünkre a tervek adott pontjaink, mennyi időnk van, hogy a sarokpontokhoz szükséges pénzösszegeket összerakjuk! Tervek nélkül is bekövetkeznek ezek a sarokpontok, de más úgy eljutni a gyermekünk életkezdéséhez, hogy ahhoz megvan valamilyen összegű anyagi forrásunk, vagy jön a jól megszokott "jokertermék" az évtizedekre függőséget eredményező hitel!  Érdekes tapasztalat, hogy hitelek esetében nem gond a hosszú táv, de ha előfinanszírozásról esik szó, akkor egy középtávtól is megrettennek sokan! Azt elfogadom, hogy mindent nem lehet előfinanszírozni sok családnak, de mondjuk egy nyugdíjcél olyan, amire föl nem készülni, pénzügyi öngyilkosság napjainkban! Gyermekkel is el lehet kezdeni, , hogy mondjuk a havi zsebpénzéből félretesz valamennyit havonta, és az év végén némi "szülői kamattal" támogatott összeget kap vissza! Akkor megtanulja időben, hogy a TŐKE= IDŐ x PÉNZ !!! Sajnos ez sok felnőtt számára sem nyilvánvaló! 

7.) Pénzügyi alapismeretek:

A felcseperedő gyermekkel, - mivel az iskola ebben is el van maradva,- meg lehet tanítani,  hogy a pénzkezelés, pénzszerzés többet jelent annál, mint bankbetét és hitelek! Hogy jövedelmet nemcsak munkával, hanem félretett pénzükkel is termelhetünk!  Ez a munkajövedelem mellett a tőkejövedelem ! Függetlenné akkor válunk anyagilag, ha megfelelő tőkejövedelem van mögöttünk, vagyis a pénzünk olyan rendszeres hozamokat ( kamatot) termel, amiből a megélhetésünk is finanszírozható adott esetben!  A munkajövedelem a mai munkaerőpiacon nem biztonság, hiszen bármikor elveszítheti az ember a munkáját! Fontos már a gyermeknek megtanulni, hogy nem kell minden pénzt "termékre" váltani, vagyis elvásárolni! Erre szintén jó módszer akár kisebb gyermekek esetében is a korábban említett " szülői kamat"!

Számtalan olyan kísérlet történt, hogy ugyanolyan lehetőségekkel, hasonló képességekkel induló két gyermekből, az egyik nagyon sikeres és gazdag lett, a másik meg elszegényedett! Azt hiszem ennek a pár gondolatnak is szerepe lehet abban milyen életút vár az utánunk jövőkre?! Persze nem minden az anyagi biztonság sem az életben, de azt hiszem egy fontos kelléke a jelenlegi életünknek! Az anyagiakkal való bánásmód, és pénzkezelés nem másutt, hanem otthon, gyermekként kezdődik! Nem érdemes a jövő sikerét a jelen felelőtlenségével aláásni! 

Ha véleménye van szóljon hozzá! Ha kérdései vannak, akár jelen téma, vagy egyéb témakörök kapcsán, jelentkezzen be személyes, kötelezettségmentes konzultációnkra az oldalsávban!