Ha Ön elcsépeltnek tartja a témát, és úgy gondolja minden problémája meg van oldva ezzel kapcsolatban, akkor nem rabolom a drága idejét, hogy továbbolvassa!

Ennek ellenére azt hiszem ez sokak esetében nem így van sajnos! A probléma nagysága miatt, és -ki kell mondani-az emberek közömbössége miatt is újból és újból szólni kell a témáról!

Ma ismét megjelent egy cikk az index.hu -n /http://index.hu/gazdasag/2014/01/27/2040-ben_robban_a_nyugdijbomba/  a nyugdíjrendszer várható jövőjéről a következő évtizedekre! Sajnos, hogy belenéztem a hozzászólásokba is, ezért muszáj még este is itt "csattognom"! Ami számomra szomorú, hogy egy ténykérdést az olvasók nagy része teljesen a tényektől elrugaszkodva kezel, és értelmez! De ez még nem is lenne baj, ha pont a lényeg fölött nem sikkadna el a figyelem!  Most nem Magyarországról beszélünk, hanem Európáról!  

Akinek van kedve olvassa át alaposan  ezeket a tanulmányokat, hogy kicsit árnyaltabban lássa azt, mi is az a probléma, amivel az én generációmnak már biztosan szembe kell néznie:

http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/1221/1/HSzemle_2011_01_havran_48_60_10000392-4.pdf

http://corvinusembassy.com/ep/index.php?page=2&article=2&show=82

Arról már beszéltem, miért nem érdeke a kormányzatnak itthon, hogy figyelmeztesse a lakosságot a nyugdíjrendszer nehézségeiről és miért nem forszírozzák a kérdést olyan alapossággal, ahogyan kéne! Talán nyugaton azért vannak előnyben, mert sokkal komolyabb pénzügyi ismeretekkel rendelkezik a lakosság, mint nálunk! Televízióban sem nagyon hallani arról, hogy a magtakarításra ösztönöznék a lakosságot, hiszen fogyasztó alapú társadalomban élünk! A cél, hogy üres legyen a zsebünk hóvégére, akkor vagyunk igazi jó fogyasztók! Nyilván ennek sok előnye van, sokak számára! Gondoljunk csak azokra, akik hiteleik miatt kerültek kiszolgáltatott helyzetbe! A hitel nem anyagi függetlenség, a jobb élet árát komolyan meg kell fizetni hitelből!  Arra tehát bőven kapunk ösztönzést, hogy vegyünk fel hiteleket,vásároljunk, fogyasszunk, költekezzünk! Tegye szívére a kezét mindenki, hányszor győzött már meg bennünket a fogyasztás szelleme, és adtunk ki rengeteg pénzt olyan dologra, amire igazából nem is volt szükségünk! Amiknek a hiányában is teljesen jól éreztük magunkat! Talán okozott néhány óra, vagy perc boldogságot, és hónapokon át sok keserűséget amikor törlesztenünk kellett az érte felvett hitelt! Gyorskölcsön, "kis összegű kölcsön"válogatott jó feltételekkel, óriási THM-el! Persze egy jó hitel, nem ördögtől való, főleg ha vállalkozásfejlesztésre, tudásbővítésre használjuk! Felelőtlen dolog viszont luxuscikkeket hitelből vásárolgatni, aminek nagy divatja volt a válság környékén itthon is! Persze mindig jó, ha csak úgy kézbe kapjuk a pénzt, mint megtakarítani egy jövőbeni cél érdekében! Sokan rettegnek a megtakarítás szó hallatán is,  pedig a pénz az övék, csak a költekező zsebükből átteszik a megtakarító zsebükben! Ennyire egyszerű! Amikor hitelt vesznek fel, akkor nincsen ez a fajta rettegés, pedig hosszú évekre "kiszolgáltatjuk" magukat egy adott hitelintézetnek! Sosem értettem ezt a visszás reakciót sok embertársamban!

Persze legyünk korrektek, azért vannak műsorok amik megpróbálnak segíteni a bajbajutottakon. Leginkább akkor, amikor már csoda kategóriába tartozik kilábalnia egy családnak a saját maga által át nem gondolt pénzügyi kamikáze akcióinak a következtében! Sok esetben ez évekbe, hosszú- hosszú évekbe kerül! Jó kezdeményezés, bár lenne több ilyen! 

De vissza a nyugdíjakhoz! Mi is a probléma??

Gondoljunk a magyar korfára, és a demográfiai tényezőkre. Az 1950-56 között születettek, így 65 évesek, azaz nyugdíjjogosultak 2015-2021 között lesznek. Egyes becslések szerint lesznek olyan évek, amikor egyidejűleg az átlagos nyugdíjba vonulók kétszerese 35O-4OO ezer ember fog nyugdíjba menni. Ez annyira felborítja az aktív és passzív népesség arányát, hogy a legkritikusabb években mindössze 1,8 millió produktív szférában dolgozó munkavállaló fog szemben állni a nyugdíjasokkal, az eltartottakkal, a minimálbéren bejelentett jelentéktelen járulékot fizetőkkel, a munkanélküliekkel és az improduktív költségvetési szférában dolgozókkal, akik összlétszáma közel 8 millió fő.

A cikkindító hozzászólásokban szintén egy fontos, hibás gondolkodásra fel kell hívni a figyelmet! Valaki azt írta, ő negyven éven át dolgozott, és ennyi meg annyi járulékot fizetett be hosszú évtizedek alatt! Fogadjuk el a tényt, a nyugdíjkassza egy üres szoba, ma befizetik a dolgozók, holnap kifizetik nyugdíjként! Ez a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer! Amit tehát a kedves hozzászóló 35 éve befizetett, azt 35 évvel ezelőtt ki is fizették az akkori nyugdíjasoknak! 

Nem mi rakjuk össze a saját nyugdíjunkat, hanem majd amikor már mi nyugdíjba megyünk, az akkori dolgozók rakják össze a miénket! Ez az állami nyugdíjrendszer! Ez lényegében egy szolidaritáson alapuló rendszer, még akkor is, ha most a nyugdíjhelyzet problémáit elemezve a jelenlegi nyugdíjasok sértve érzik is magukat! Holott ez szerintem egyik cikkírónak sem szándéka! De a rendszer így működik!

Ami szintén föl szokott merülni még problémaként: " ugyan minek félretenni, hiszen a magánnyugdíjpénztári megtakarításokat is elvette az állam" ! Azért itt fontos azt megjegyezni, hogy ez  egy kötelező járulékelem alapján fizettetett! Vagyis nem privát pénzből, hanem olyan pénzből, amit járulékként amúgy is be kellett volna fizetni az állam kasszájába! Azt is hozzá kell tenni, hogy átlépni sem volt kötelező, így akik nyilatkoztak azoknak megmaradt!  Az utóbbi két évben, -bár csak érintőlegesen néztem át- nem is olyan rossz hozamokat produkáltak ezek a számlák! Hogy mi lett a " megőrzött" nyugdíjakkal.... hát nem sok minden maradt belőle, jól megőrizték, az állam ugyanis sok esetben nem jó gazda! 

Egy korábbi írásomban beszéltem, milyen lehetőségek vannak egy előrelátó állampolgárnak, hogy privát megtakarítást képezzen, akár állami támogatásokat is igénybe véve! Egy tisztes európai nyugdíjhoz, azért jelentős tőkét kell felhalmozni, amit nem igen lehet bankbetétben összespórolgatni! Erre vannak az európai és amerikai megtakarítási eszközökhöz hasonlóak már a magyar piacon is bőségesen! Persze itt sem mindegy a költség, hogy milyen instrumentumokat tartalmaz egy megoldás, vagy esetleg milyen bónuszokkal támogatja az ügyfél öngondoskodási hűségét! 

Egyet azért mindenképpen elmondhatunk! A legrosszabb "politika" ha strucc módjára viselkedünk, és elhisszük azt, hogy a probléma amit nem látunk, nem is létezik!   Persze ezzel nem kell napi szinten foglalkozni, egyszer, s mindenkorra rendet kell tennünk ezen a fronton, és hátradőlhetünk! A jövőnk életminősége függ ettől,  de nemcsak a miénk, hanem gyermekeinké is! Ami jó hír, hogy minél korábban kezdi el valaki ezt a kérdést megoldani, annál kevesebb pénzébe fog kerülni! Minél tovább halogatja a megoldást, annál drágább lesz, annál nagyobb megterhelést jelent majd a későbbiekben, nem kevéssel, nagyságrendekkel többet!

Hogy mire lehet elég 10 000 Forint 20 évesen havonta?

Erről majd a későbbikben fogok még írni!