Megtakarítani már pedig kell! Tudták ezt nagyszüleink, s talán még a szüleink is! Nagyanyáink, dédanyáink számára a megtakarításra talán még egy tarisznya szolgált a kamrában, vagy egy ládikó, amit gondosan elzárva tartottak mások elől! Miért tették mindezt a sokszor kevéske " vagyonból"? Mert tudták azt, hogy az élet produkál olyan helyzeteket amikor a kevésből még kevesebb jut, és milyen jó lesz az, ha lesz mihez hozzányúlni az ínséges időkben! Egyszerű vidéki emberek persze nem sokat tudtak még az inflációról, csak akkor kaptak észhez sokan, amikor már az utcákon  falevelek helyett papírpengőt söprögettek! Bizony emiatt fordulhatott elő az, hogy szegény dédapámnak egy tarisznya pénze ment veszendőbe, amikor elinflálódott a pengő, így történhetett meg az, hogy én még a kilencvenes években játszhattam azzal a pénzzel, amit ő egykor megtakarításként félrerakott!

Változtak az idők, - valaki mondta egyszer- , hogy a szorgos magyarok valahogyan elfelejtették az öngondoskodást, leszoktak a spórolásról,pedig valljuk be, sosem arról voltunk híresek az utóbbi évtizedekben, hogy az átlagembereket felvetette a pénz! Igaza van sokat tapasztalt munkatársamnak abban, amiben osztom a véleményét, hogy sok ember jobban él, mint amilyen életszínvonalat megengedhetne magának! Elkapja az embert a "fogyasztás szörnyű démona" ! Persze tudom sok család a mindennapokat igyekszik túlélni, de találkoztam már ilyen körből is olyanokkal, akik sokkal érettebben gondolkodnak a jövőről, és megteszik a tőlük telhetőt a jövő érdekében, olyan tapasztalat is van, akik tehetnének és odázzák ezt a kérdést! Igazából meglopják a jövőbeni énjüket a jelenben!  

Mennyit is tegyen félre az egyén, mennyit egy család?

Piciből jövedelemből nyilván keveset, többől pedig többet kell!  Már személyes tapasztalatom, hogy aki nem kezd hozzá, hanem mindig a pénztárcájában, illetve a kártyáján tartja a pénzt, sajnos a következő fizetésre valahogy elfogy az a fránya pénz, legyen az egy minimálbér, vagy több százezres havi fizetés! Mert az ember már csak ilyen, a pénz mindig kikívánkozik a zsebből, sajnos ez a tulajdonsága! Jó ezért picit, egy részét legalább messzebbre tenni a zsebünktől és a szemünktől! Önkínzás? Lehet! Rövidtávon! De az anyagi stabilitás, és a jobb élet megvalósításának egyedüli és tisztességes módja!!! Megéri? Hosszabb távon biztosan! Sajnos olyan embert még nem láttam, aki oly módon gazdagodott volna meg, hogy felélte hónapról hónapra az összes bevételét!  Pedig, de jó, és milyen egyszerű lenne!   Mennyit ér az oly sokat hangoztatott 10%!? Ha ezt beláttuk, akkor már csak az a kérdés, hogy mennyit, hova, mennyi időre, milyen célból! 

Menjünk sorjába visszafelé! 

Célok: - mindenki egyénileg határozza meg, hiszen minden család és egyén, maga tudja mit szeretne elérni az életben, milyen forrásigénye van ahhoz, hogy elérje azt a pénzügyi célt és stabilitást, vagy éppen megvalósítsa azt az álmát, amihez pénzre van szüksége!

Mennyi időre?- Ez ismét egy jó kérdés! Nem is lehet általánosságban megválaszolni, hiszen ehhez valóban meg kell ismerni a célokat!                                

Alapvető ajánlás egy 3- 6 havi, úgynevezett biztonsági tartalék! Elromlik valami a háztartásban, érdemes ebből finanszírozni ezeknek a javítását! Vagy van egy hirtelen kiadás, akkor is ez az ami könnyen mobilizálható! Hol vannak ennek a helye? Nyilvánvalóan egy bankszámlán, vagy valami könnyű rövidtávú banki konstrukcióban! Ez az összeg nem arra szolgál, hogy nagy kamatokat, hozamokat érjünk el vele, csupán arra, hogy legyen mihez nyúlnunk!

Középtávra, ami 3-5 éves időtávot jelent minimum : Már nem ajánlottak a klasszikus banki termékek, vagyis a bankbetét és társai! Miért? Elég ha annyit mondok, jegybanki alapkamat, banki lekötések kondíciós listái! Ne legyünk olyan nagylelkűek a bankokkal, hogy szinte ingyen odaadjuk a pénzünket, had profitáljanak belőle, azért a pár százalék kamatért! Bár valóban erény a nagylelkűség, de azt szerintem már formában és mások felé érdemes kimutatnunk!

Ha "csak" ilyen időintervallumban tudunk tervezni, akkor is bőséges eszközök állnak rendelkezésünkre! Ott van mindjárt a  TBSZ - számla, ahol már ilyen időtávon is meg tudjuk takarítani a kamatadót, és az EHO-t, akár teljesen! De részlegesen is megéri! Ennek segítségével már elérhetünk olyan befektetési alapokat, amivel középtávon a banki kamatoknál magasabb hozamokat érhetünk el!

Nyilván céltól függ, de korábban már írtam a lakás- előtakarékosság  ( LTP) lehetőségéről, amivel lakáscéljaink megvalósításához gyűjthetünk forrást, állami támogatással! Ebből, -véleményem -, és a matematikai számítások alapján nem is nagyon éri meg csakis a legrövidebb futamidejűt kötni!!! / Persze lehet az üzletkötő, nem ezt fogja ajánlani, azért érdemes mindig független tanácsadóval átnézetni amit csak lehet, de erről majd máskor!/

Persze akiknek bizonyos jogi előnyök is fontosak lehetnek, azoknak már középtávon is léteznek olyan biztosítási konstrukciók, amik hasonló lehetőségeket nyújtanak, mint egy TBSZ -számla, de ugyanakkor kombinálják ezek előnyeit egyfajta biztosítási védelemmel, illetve a biztosítások által nyújtott jogi előnyökkel! Bár ezek ilyen távon, már elsősorban megtakarítással rendelkezők számára érhetőek el,  és csakis  időtávhoz igazított megfelelő portfólió kialakításával lehetnek előnyösek!

Hosszútávon, ami 10+ évet jelent: általában két cél lebeg a családok szeme előtt, az hogy majd gyermekeik iskoláztatásához, illetve életkezdéséhez rendelkezzenek megfelelő forrással, valamint a sokat, de nem eleget hangoztatott nyugdíjcél, nyugdíj-előtakarékosság!

Itt két dolgot érdemes nagyon világosan látnunk! Az egyik, hogy az időnek elodázhatatlan szerepe és jelentősége van abban, hogy milyen eredményt tudunk elérni lefektetett hosszútávú célunk küszöbéig! A másik pedig az, hogy ezeket a kérdéseket senki nem fogja megoldani helyettünk! Sokszor ér bennünket a vád, hogy riogatjuk az embereket azzal, hogy nem lesz nyugdíj, vagy ha lesz is csupán olyan mértékű, amivel talán majd nem halunk éhen! Gondoljunk bele 2014- ben a minimális nyugdíj összege 28.500 Forint, amit, ha elosztunk egy hónapra, napi ezer forintot sem jelent, amiből adott esetben ki kéne fizetni a rezsiköltséget, illetve beszerezni, megvásárolni a szükséges táplálékot! Érdemes kipróbálni, akár egy héten keresztül mire lenne ez elegendő?? S talán másként látjuk, miért is hangsúlyos kérdés a nyugdíjra takarékoskodni! Mire az én generációm nyugdíjba megy, ha lesz még ilyen intézmény, hogy nyugellátás, az államtól sokkal többre nem számíthat! Elég csak megnézni, hogyan és mennyit változtak manapság a nyugdíjkifizetések , hogyan csökken a kezdő nyugdíj értéke, illetve kik azok akik a meglévő szolgálati idő hiányában, egyáltalán nem is jogosultak az állami nyugellátásra! Ez van ma... mi lesz 2020.... 2030.... 2040 tájékán!

Babits : Jónás könyvének idézete jut ilyenkor eszembe: 

..." mert vétkesek közt cinkos aki néma. Atyjafiáért számot ad a testvér: nincs mód nem menni ahova te küldtél."

Milyen eszközeink vannak ezekre a  !!!!!! hosszútávú !!!!!! célokra? Nyugdíjcélra érdemes kihasználni azokat a lehetőségeket, amiket az állam is támogat, adójóváírással! Ilyenek lehetnek a Nyesz- számla, az Önkéntes Nyugdíjpénztár, vagy az idén megjelenő nyugdíj-előtakarékossági konstrukciók! Hogy kinek melyik a megfelelőbb, ez mindig egy személyes konzultáció során derülhet ki, ami viszont tény, hogy összesen az ilyen célú megtakarításokra ettől az évtől a maximálisan elnyerhető adókedvezmény mértéke összesen 280 000 Forint! Kérdés az, "zsebre" tesszük-e ezt a pénzt, vagy hagyjuk, hogy az államnál maradjon! Nyilván ezeknek a megoldásoknak megvan a kötöttsége adózási előnyök szempontjából, de azt hiszem ennyi pénzt kár lenne ott hagyni az állam zsebében, amikor adná ezt számunkra! De gyermekeink számára is a hosszabb távú konstrukciók az alkalmasak, hiszen ilyen módon tudjuk kihasználni a " kamatos- kamat" csodás lehetőségét, illetve a kamatadó mentesség előnyeit és egyéb bónuszokat, amikkel jutalmazza a pénzintézet az öngondoskodásunkat! Nem szabad lenne,  hogy a hosszútáv megijesszen bennünket,két okból sem! Amikor az ember felvesz egy hitelt, hány évre kötelezi el magát? Érdekes, sok embert ez a hosszú táv nem zavar? Amikor saját magának gyűjt, akkor meg elképzelhetetlennek tartja hogy az "orránál" tovább lásson! Egy banknak "kegyetlenül" törleszteni kell, ha van miből, ha nincs, ellenben  a modern hosszútávú konstrukciók annyiféle rugalmassági tényezővel rendelkeznek, hogy egy átmeneti pénzügyi krízis esetére is tartalmaznak sokféle megoldást! Fontos, hogy időben kezdjük a felkészülést életünknek ezekre a döntő pénzügyi sarokpontjaira, akkor egészen kis összegekkel komoly megtakarítást halmozhatunk fel az évek folyamán! Egy következő írásomban megmutatom számokkal is, mit jelent egy év halogatás pénzbeli nagyságrendben! Én megdöbbentem, Önök is megfognak!

Vallom azt, hogy elgondolkodni el kell mindenkinek mit akar az élettől, mit jelent számára az anyagi biztonság? Az anyagi stabilitás első lépése nem is ott kezdődik, hogy van-e ilyen, vagy olyan megtakarításom, hanem ott, hogy megterveztem-e már az egész életemet pénzügyileg? Tudom-e, milyen kiadások várnak rám, tudom-e miből fogom megoldani? Tudom-e, hogy nem a hitel az egyetlen út.... hanem egy terv, amiben körülbelül látom, ilyen és ilyen kiadások várnak rám, és szembesülök azzal, hogy ezt, vagy legalább is töredékét össze tudom-e gyűjteni előre! Olyan ez, mint egy házépítés! Nem az alapozással kezdődik, hanem a tervrajzzal! Még egy kutyaólat is leskiccel az ember, nem még életének gyönyörű "palotáját"! 

Megvallom ezért szokott némileg felbosszantani, ha egy csekk befizetésekor, mindig "megkínálnak" valamivel, egy jó befektetéssel, vagy éppen meg akarnak kínálni egy utasbiztosítással!:)  TERV, TERV, TERV, és CÉLOK! Nem pedig egy pénzügyi termék, amiről hirtelen azt sem tudom eldönteni kell- e nekem, van e rá szükségem! Hogy tudok-e előtakarékoskodni, az már a második lépés, de van egy jó hírem, a pénz lehet, hogy ott van a háztartásomban, csak át kéne nézetnem a hiteleimet, meg kéne vizsgáltatnom a biztosításaimat, meg kéne nézetnem milyen pénzügyi megoldásokat "adtak el" nekem az évek folyamán? A kevesebb néha több, igaz ez a pénz és idő vonatkozásában is!

Ebben az írásomban én is " több voltam" elég hosszúra nyúlt, de megválaszolva a címbeli kérdést, megéri a jelenben "mazohistának"  lenni a pénzügyekben! Megtérül, sokszorosan megtérül!